Suprém Mester Ching Hai lapjáról
A LETEZES SZINTJEI
A mód, ahogy a legtöbb ember az életét éli nem teljes, nem
ideális a boldogság és bölcsesség megszerzésére. A
létezésnek több szintje van, az első szint a fizikai. A
legtöbb ember az életét ezen a síkon éli, ahol az érzéki
örömök keresése a fő cél, legyen az evés, alvás, vagy a
fizikai boldogság összes formája. Hajlamosak vagyunk
lustálkodni is. Csak azért dolgozunk, hogy megéljünk, de az
eszményeinket, szívünket nem adjuk bele. Általában nem
szeretünk dolgozni, hacsak az nem kapcsolatos a jólétünkkel
és nehezünkre esik az emberiségért, mint egészért dolgozni.
A MÁSODIK az, amit mi az érzelmi szintnek nevezünk.
Ezeknek az embereknek nagyon erős a véleményük, és azt
mondhatjuk, hogy ezek az emberek zsarnokiak és
tekintélyelvűek. Mindig igazuk van, és elvárják, hogy mások
is azt csinálják, amit ők. Sok diktátor, vagy szélsőséges
mozgalmak úgynevezett nagy vezérei tartoznak ehhez a
szinthez. Még azok is, akiknek a szándékai jók, nem ismerik
be ha hibáznak, és nem tesznek kísérletet a hiba
kijavítására. És a veszély itt van, a rugalmasság hiánya
miatt.
A HARMADIK SZINTEN az értelemben élünk, a fizikai
tudatban, ami, sajnos el kell mondjam, csak egy számítógép,
egy kiváló számítógép, ami mindent fel tud venni és
osztályozni, intelligencia és mérlegelés nélkül. De a lélek
intelligenciája nélkül a tudat csak egy automata. Ezen a
szinten az emberek általában befelé fordulnak, és bármilyen
eszményben eltemetik magukat. Beleragadnak abba az útba,
nem törődve azzal, hogy mi történik a világban, igazi vágy
nélkül, hogy jobbá tegyék a világot vagy megváltoztassák
magukat. Azt gondolják, hogy tökéletesek úgy, ahogy vannak,
és sokan hibásan ezt megvilágosodásnak tekintik.
A KÖVETKEZŐ SZINT a léleké, az önfelismerésé, mert
azonosítjuk magunkat a lélekkel. Tudjuk, hogy mi magunk és
a lelkünk, az összes ihlet és boldogság forrása, az egy és
ugyanaz, és tudjuk, hogy mi nem a test vagyunk.
Megpróbálunk a világon és magunkon segíteni. De ez nem a
legmagasabb szint, mert az egónk még mindig megvan,
erejének tudatában. Még akkor is, amikor azt mondjuk:
'Én
és az Atyám Egyek vagyunk', ez kettőt jelent, és ez még
mindig túl zsúfolt! (nevetés)
AZTÁN JÖN ISTEN SZINTJE, Isten felismerése és
tudatossága. Isten nem más, mint saját magunk. Míg az előző
szinten azt gondoltuk, hogy Isten tőlünk el van választva.
Ezt nem könnyű elmagyarázni, de most először gondolkodás
nélkül cselekszünk, anélkül, hogy egyáltalán tudnánk, hogy
mit csinálunk. Mindennek a szerzőjévé válunk anélkül, hogy
karmát gyűjtenénk. Ez az, amire Jézus gondolt, mikor azt
mondta 'Nem én, az Atya cselekszik.'
K: Lehetséges egyszerre teljesen isteninek és teljesen
emberinek lenni?
M: Igen, egy teljesen isteni személy az egy teljesen
emberi
lény. Egy teljesen emberi lény az egy teljesen isteni
személy. Most mi csak fél emberek vagyunk. A dolgainkat
habozva tesszük, az egónk által, és nem hisszük el, hogy
Isten az élvezetünk és élményeink céljából mindent
elrendezett. Szétválasztunk bűnöket és erényeket. Mindenből
nagy ügyet csinálunk, és aztán eszerint ítéljük meg
magunkat és másokat, és eszerint szenvedünk, saját magunkat
korlátozva, hogy Istennek mit kellene tennie.
Valójában Isten bennünk van, és mi korlátozzuk Őt.
Szeretnénk élvezni magunkat, de nem tudjuk, hogyan. Azt
mondjuk magunknak, 'Nem kellene azt tennem.' De miért
legyünk vegetáriánusok? Egyszerűen, mert Isten bennünk ezt
akarja. Ez ellene van az alapelvünknek, miszerint nem
akarunk megölettetni. Mi saját magunk nem akarjuk, hogy
megöljenek, vagy ellopják a tulajdonunkat. Most, ha mi
csináljuk ezt más lényekkel, ez azt jelenti, hogy magunk
ellen cselekszünk, és ez nekünk okoz szenvedést. Nem
kellene verni vagy éheztetni magatokat például. Ugyanez a
helyzet az öléssel. Nem kellene ölnünk, mert ez az élet
alapelve ellen van, és így nekünk okoz szenvedést, tehát
nem tesszük. Ez nem azt jelenti, hogy ilyen módon
korlátozzuk magunkat. Ez azt jelenti, hogy az életünket
kiterjesztjük mindenféle életre, nem csak emberi lényekre,
hanem állatokra is. Az életünk nem lesz erre a testre
korlátozva, hanem kiterjed minden állat, és mindenféle lény
életére. Ez fog minket naggyá tenni, és fogja visszaadni a
nagyszerűségünket.
CELUNK A FOLDON
Azért kapta mindegyikünk az
emberi életet, hogy
Istent felismerjük. Ha ezt a kötelességet nem teljesítjük,
soha nem leszünk boldogok ebben az életben, és sok további
életben sem. Az igazat megvallva ez, és semmi más, az
emberi szenvedés egyetlen oka. Ha felismernénk – 'hogyan
küzdöttünk az anyaméhben, hogyan bántuk meg előző életeink
hibáit, és hogyan ígértük Istennek mielőtt megszülettünk,
hogy ezt a jelen életünket nagyon értelmes módon az Ő
szolgálatára fogjuk szentelni,' – akkor soha nem
vesztegetnénk egy másodpercet sem semmi másra, minden
erőnket csak, Isten felismerésére fordítanánk!
De amint megszületünk erre a világra, mindent elfelejtünk.
Mert az az anyagi világ törvénye, hogy az emberek ezt
elfelejtsék. Ezért kell, hogy egy Mester jöjjön, és
emlékeztessen minket újra, újra és újra, amíg csak nem
emlékszünk arra, hogy mit ígértünk Istennek édesanyánk
méhében. Nem emlékezhetünk a fizikai agyunkkal, de a
lelkünk, a bölcsességre való képességünk emlékezni fog.
Mert Isten a földet rajtunk keresztül akarja megáldani,
ezért jöttünk le, kapocsnak a menny és a föld között. De
mivel hosszú ideje kimerültünk és elfáradtunk, ezért
elfelejtettük a nagy küldetésünket. Ezért jön időnként egy
Mester, hogy emlékeztessen minket igazi természetünkre.
Ezért vagyunk mi itt.
Ha egyszer őszintén folytatjuk a beavatáskor tanított
gyakorlatokat, egyensúlyba kerülünk a föld és a menny
között, képessé válva egy időben földi kötelességek
ellátására és a Mennyei Királyság felismerésére. Mivel
különböző földi kötelességeink vannak, ezeket teljesítenünk
kell, amennyire csak lehetséges. Azonban legelső
kötelességünk a földön, annak megáldása, hogy Paradicsommá
válhasson, hogy minden élőlény kellemes életet élhessen,
miközben egyidejűleg lépésről lépésre fejlődnek magasabb
tudatállapotok felé. Más szavakkal, a világegyetem
evolúcióját szolgáljuk, felébresztve és használva a bennünk
levő Isteni Erőt.
Ez az az ok, amiért az azonnali megvilágosodáshoz vezető
beavatást igényeljük, mely megadja nekünk azt az erőt, amit
közvetlenül használhatunk a világ leghatékonyabb
szolgálatára. Puszta testi vagy fizikai erő kifejlesztése
és felajánlása a világ számára nem elegendő. Ezért maradt a
világ olyan, amilyen ma is, habár az egész emberiség
vágyakozik egy magasabb fejlettség és jobb világ után. Itt
az ideje, hogy ezt felfedezzük, a magunkban lakó
leghatalmasabb erőt, amilyen hamar csak lehetséges, hogy
életünk a földön jobbá váljon, és a jövő nemzedékek egy
jobb környezetben nőhessenek fel. Amikor világunk jelenlegi
siralmas állapotát figyeljük, az azonnali megvilágosodás
abszolút szükségességét csakis szembeötlőnek találhatjuk.
Nem csak magunk és saját nemzedékünk hasznára, hanem mert
ez a legjobb örökség, amit az utókorra hagyhatunk. Ez az
igaz szeretet működés közben.
A JOVO A MI KEZUNKBEN VAN
A gondok és katasztrófák jelenlegi korszakában a reményünk
is nagy, mert Isten elrendelte, hogy sok szent jöjjön a mi
világunkba, akiknek az üzenete majdnem azonos. Azt mondják,
hogy Isten Országát kell először keresnünk, és aztán minden
más a helyére kerül. Mi általában a világi problémákat
próbáljuk először megoldani, a kezünkbe vesszük a dolgokat,
megpróbáljuk irányítani a világegyetemet, de aztán mindig
nagyon csalódottak vagyunk. A legjobb politikai vezető csak
ideiglenesen tudja az embereket kielégíteni, és valamilyen
anyagi jólétet biztosítani nekik. De nem viselhetjük
gondját az egész világnak pusztán politikai tudásunkkal,
vagy bármilyen egyéb képességünkkel. Ez itt a probléma. Nem
számít, milyen jók a szándékaink, először Isten Országát
kell keresnünk, a legfelsőbb hatalmat magunkban, amellyel
össze vagyunk kötve. Ezért van a mondás is, 'Isten az
embert a maga képmására teremtette'. Képmás nem a
profilunkat, testünket, vagy életmódunkat jelenti. Ez a
képmása annak a láthatatlan erőnek, amiből vagyunk.
Még ha megvilágosodtunk is, nem tudjuk megváltoztatni a
világot. Csak érvelhetünk, és így késztethetjük az
embereket saját maguk megváltoztatására. Így hát magunkkal
kell kezdenünk. Nem ülhetünk csodákra várva. Senki nem
változtathatja meg a világot, még Buddhák ezrei, vagy
Jézusok milliói sem. Megtették volna, ha megtehették volna.
A csodák nem így történnek ott, ahol a karma számít. Nekünk
kell magunkat megtisztítani. Nekünk kell magunkat tisztára
mosni. A legjobb doktor is csak odaadhatja nekünk a
gyógyszert, de nem veheti be helyettünk.
Megmenthetjük a világunkat ahelyett, hogy másokat ölnénk
meg saját túlélésünkért. Újjá kellene formálni az
életmódunkat, erkölcsös életet kellene élnünk,
vegetáriánusnak lenni, szellemileg és fizikailag
fejleszteni magunkat, és az eredmények azonnal ott lesznek.
A világunk azonnal meg fog változni! Ha mindenki fát ültet
ahelyett, hogy kivágná őket, hamar megmenekülnénk. Tíz éven
belül a világ végleg megváltozna, minden probléma nélkül.
Tényleg van remény, de csak mindenki közreműködésével.
Ezért azt remélem, hogy a világ népei hamar felébrednek.
Szeretném, ha ezt az üzenetet, hogy a földet megmenthetjük
együtt, mindenkinek eljuttatnák. Különben mit
csinálhatnánk? A menny csak az erkölcsös embereket fogadja
be. Ha a föld már nem létezik, hova megy az összes
nem-olyan-jó ember? Tehát erőfeszítéseket kell tennünk a
kevésbé kívánatos emberek érdekében. Ez a föld bolygó
nagyon értékes. Ha Isten meg akarná büntetni, el akarná
pusztítani, nem csinálhatunk egyebet, mint engedelmeskedünk
az akaratának. De ha még meg lehet menteni, akkor meg
kellene mentenünk. Azért, mert ez a világ egy nagyon jó
iskola, ahová sok lélek jöhet tanulni és növekedni.
Isten munkatársai vagyunk. Még nem értük el az isteni
bölcsességet, így hát tisztelnünk kellene az Ő tervét és az
Ő szándékát, mert Ő a 'Legfelsőbb Főnök'. Ő tudja, hogy mit
kell megtartani, mit kell elvenni, mit kell megjavítani, és
mit kell lerombolni. Még ha Ő lerombol is valamit, újra
teremti; de ha mi lerombolunk bármit is, nem tudjuk újra
teremteni. Ez a probléma. Mert mi nem vagyunk elég bölcsek
és elég hatalmasak. Ha egy napon eljutnánk Isten
felismeréséig, akkor talán beszélhetnénk a saját kezünkkel
történő rombolásról és teremtésről.
Isten csak vigaszt nyújt, valóban. Ha Ő ebben a pillanatban
némi bánatot okoz, az csak azért van, hogy emlékeztessen
ennek a világnak a múló voltára, és hogy emlékeztessen
arra, hogy vissza kell térnünk Isten Országának biztonságos
erődítményébe. Ha Istent bármikor újra elfelejtjük, Ő
emlékeztetni fog minket. Először szelíden fog emlékeztetni,
és ha nem hallgatunk erre a szelíd tanácsra, akkor kicsit
erősebben fog nyomni, míg végül nagyon erősen nyom. Úgyhogy
ha Isten nem nyom erősen, kérlek ne várjátok meg, amíg
beleerősít; és ha már erősen nyom, kérlek gyertek vissza
gyorsan Isten Országába, és élvezzétek mindazt a kényelmet,
amit Ő belül ajánl.
K: Hogyan ítéli meg a béke megvalósíthatóságát ezen a
bolygón?
M: Ha mindenki saját Isten-szerű természetéhez
fordul újra: összes tette jó, összes gondolata jó, összes
szava jó. Akkor a bolygó békés lesz. Különben, nincs
megoldás. Más lény nem adhat neked békét. Nekünk kell
ráhangolódni a békére, békés életet élnünk, és a béke
mintaképévé válnunk. Ha egy élő békévé válunk a földön,
akkor nem kell tovább arról beszélnünk, hogyan valósítsuk
meg a békét.
A FOLDI SZERETETEN TULJUTVA
A mi
világunk néha elviselhetetlenné válik. Ez a mi saját
művünk. Na már most, hogy ezen javítsunk, hogy
megjavíthassuk a világot, vagy a házat, a nagy házat,
amiben élünk, a sok szobával, amik a nemzetek, ahhoz
tudnunk kellene, hogy a gonosz elkerülhető. Elkerülitek a
gonoszt jó tettekkel, betartva a parancsolatokat, és
szeretve felebarátaitokat. De mert a tudatunk annyira
hozzászokott a 'szemet szemért, fogat fogért'-hoz, ezért
nehéz megtennünk azt, amiről tudjuk, hogy meg kellene
tenni, vagy másokat nagyon szerető módon megközelíteni.
Ezért, hogy kirántson minket a szokás hatalmából,
szükségünk van egy nagyobb erő segítségére.
Ezen a világon minden valójában jó is nekünk, még a gonosz
is. A gonoszság a mi hibáink. Rendben van. De akkor nem
kell a hibáinknál örökre megmaradnunk. A hibáink legalábbis
egy fajta sokkot jelentenek. Amikor a hibáink hatását
érzékeljük, a sokk hatására rádöbbenünk, hogy az nem egy
helyes cselekedet. Szenvedést és boldogtalanságot okoz
nekünk. Ezért fordulatot teszünk. És még azok a dolgok is,
amik szépek és élvezhetőek ezen a világon, azért vannak,
hogy emlékeztessenek minket igazi boldogságra önmagunkban,
az igazi otthonunkban.
Ezért nem bűn élvezni azokat a dolgokat, amiket Isten
nekünk teremtett. De ha mindig, nagyon ragaszkodunk
hozzájuk, akkor Isten emlékeztetni fog, hogy ez nem
helyénvaló. Ezért néha boldogtalanságban lesz részünk, vagy
szenvedünk azoktól a dolgoktól, amiket a legnagyobb becsben
tartunk.
Nem jó megtagadni a világot. De nem helyes folyton mélyen
belemerülni sem. Mert elveszítjük az élet jobbik felét ami
a lélek, ami élvezetesebb, mint bármi, amit ez a világ
nyújthat. Ezen a világon minden csak egy emlékeztető az
igazi boldogságra, az igazi ragyogásra, és az igazi életre,
amit élnünk kellene, és amit tudnunk kellene, mert
elfelejtettük.
AZ ISTENI SZERETET
A szeretet mindent kitöröl, minden rosszat megsemmisít,
felold minden határt. Ez az, ahogy Jézus megtisztította
tanítványainak bűneit, szeretettel. Amikor a földön volt,
ez a szeretet benne lakozott. Amikor Buddha élt, benne
lakozott ez a szeretet, a mi örömünkre, és azért, hogy
megtanulhassunk úgy szeretni, ahogy Ő, hogy megtanulhassuk
kifejleszteni a saját szeretetünket, hogy felismerhessük és
kiküszöbölhessük az összes korlátot a szeretetünk újbóli
kiszabadításának útjából.
Tehát ők példát állítottak. Ezért szeretik az emberek a
Mestereket. Nincs semmi másuk, lehet, hogy nem is néznek ki
jól, nem is fiatalok. Értelmetlen azt mondani, hogy egy
Mesternek egy bizonyos módon kell kinéznie. Lehet púpos, de
a testen belül a szeretet mégis tökéletes. Ez az, ami
vonzza az embereket. Azért, mert ez a szeretet megvan
bennünk. Amikor mi valami hasonlót látunk, nagyobb
mennyiségben, szeretünk benne megmártózni, ledörzsölni
magunkat benne. Ha beavatottak vagytok ebben a fajta
tudományban, fel fogjátok ismerni saját határtalan
szereteteteket. Ha keményen gyakoroltok és van hitetek,
Isten akaratából és kegyéből olyan lesz a szeretetetek,
mint Jézusé volt és hozzá hasonlóvá váltok. Egy Jézussá
válhattok miniszoknyában és magas sarkú cipőben
Jézus jött és azt tanította nekünk, hogy szeretnünk kell
felebarátainkat, és még inkább ellenségünket. Buddha,
Mohamed, Szókratész, Lao-Ce, mind ugyanazt tanították.
Úgyhogy eljöttem ebbe az országba, hogy szintén
emlékeztesselek titeket ugyanarra az ősi üzenetre: Hogyan
fejlesszétek ki ezt a nagy szeretetet magatokban, hogy
szerethessétek felebarátaitokat.
Ez a szeretet láthatatlan, de olyan hatalmas, hogy
érezhetjük, és szándékunk szerint használhatjuk. Miért
hívják ezt a belső nagy erőt szeretetnek? Mert megbocsátja
az összes bűnünket, és megtisztítja az összes bűnünket. Nem
számít, hogy miféle rossz dolgokat cselekedtünk ezelőtt. Ha
kapcsolatba kerülünk ezzel a szeretettel, és ismerjük ezt a
szeretetet, olyan tiszták vagyunk, mint a csecsemő. Ezért
hívják szeretetnek. A szeretet nem ismer bűnt, nem ismer
határt, nem ismer múltat, csak a jelent ismeri. Jézus ezt a
szeretetet használta tanítványai bűneinek megtisztítására.
Buddha ezt a szeretetet használta, hogy visszavigyen
embereket a Buddha földjére. És Indiában Krisna, mert
birtokolta ezt a szeretetet, India népei még mindig
szeretik, és hálát adnak neki.
A: Mit tud mondani a szeretetről, a képességről, amivel
mint emberek rendelkezünk?
M: Igazi szeretet, isteni szeretet? Arról nem beszélhetünk,
kivéve, ha ismerjük Istent. Csak ha úgy szeretünk, ahogy
Isten szeret, az az igazi szeretet. Különben ez csak annak
egy töredéke. Isten szeretetének egy töredéke lép fel
férfiak és nők között, köti őket össze, teszi őket
boldoggá. Isten szeretetének egy töredéke lép fel anya és
gyermek között, és hoz létre bennük egy nagyon különleges
kötődést. Hasonlóan, ennek a szeretetnek egy töredéke lép
fel bármiféle, emberi vagy nem emberi lények között, és
köti őket össze, és teszi őket boldoggá. El tudjátok
képzelni az egészet, ami a teljes világon sugárzik? Ezért
érzik kényelemben magukat az emberek a Mesteren keresztül
áradó, ilyenfajta Isteni szeretet jelenlétében.
Ezért imádták ősidők óta az emberek az ilyenfajta
Mestereket. Ezért követte mindenki Jézust, a megtorlások
ellenére. Ezért rajongott mindenki Buddháért. Amikor az
emberek elég magas szinten voltak ahhoz, hogy teljes
szeretetét megkaphassák, fürödtek benne, élvezték, és nem
akartak távozni. Úgyhogy minden alkalommal, mikor látták
Őt, nem tudták a szemüket róla levenni. Ez emiatt a
szeretet miatt van, ami mindenkiben megvan, csak mi a saját
felfogásunkkal korlátozzuk ezt. Amint minden felfogástól
mentesekké válunk, a szeretet kivirágzik.
Ha már nincs többé egónk, olyan szeretettelivé válunk, mint
Jézus vagy Buddha, és emberek ezreit fogjuk vonzani, akik
soha nem akarnak minket elhagyni. Közben ők is kifejlesztik
saját képességüket, saját szeretetük felismerésére,
értitek? Azelőtt csak azt szerették, aki megáldotta őket
Isten szeretetével. Ezért szeretik a Mesterüket, csak
emiatt a szeretet miatt. A szeretet teljessége lakozik a
Mester testében. Ez az, ahogy az összes csodák történnek,
mert a szeretet törvénye minden más törvény felett áll,
beleértve a karma törvényét is. Ezért a Mester mindenkit
megszabadíthat, aki hisz Benne, megnyithat minden mennyet,
lerombolhat minden poklot.
A VALLAS MEGERTESE
A buddhizmusban az emberek azt
hiszik, hogy ha Buddhát imádják, ha szobra előtt
meghajolnak, meggyújtanak néhány füstölőt, felajánlanak
néhány virágot és gyümölcsöt, akkor biztonságban vannak,
menedéket lelnek Buddhában. Azt gondolom, hogy ez a
leginkább elhibázott elképzelés, mert semmi kétség, hogy a
szobrok a múlt Buddháját jelképezik és nem a jelenlegit. És
a múltbeli Buddha semmilyen módon nem segíthet minket,
kivéve, hogy maga után hagyott néhány elméletet, hogy
kövessük és tanulmányozzuk. És néhányan templomba járunk,
megkeresztelnek minket, néhány ostyát kapunk, és azt
hisszük, hogy biztonságban vagyunk a pokol tüzeitől.
Akárhogy is, örülök, hogy az emberek ezt csinálják, mert
legalább az igazság jelképrendszere jól megőrződött. Miért
örülök? Mert ez azt mutatja, hogy az emberek milyen
ártatlanok, milyen könnyen hisznek, milyen naivak. Olyan
ártatlanok vagyunk, olyan tiszta szívűek.
Úgyhogy örülök, hogy a buddhista emberek járnak a templomba
és gyümölcsöt ajánlanak fel faszobroknak, és örülök, hogy a
katolikus hívők templomba járnak és elismételnek néhány
régi ismeretet, azt gondolva, hogy biztonságban vannak.
Legalább tisztaságukat és ártatlanságukat mutatják. De
ártatlanság és tisztaság nem sokat segít, ha ebben az
életünkben nem láthatjuk Buddhát, vagy nem tapasztalhatjuk
meg Istent saját magunk. Olyan ez, mintha valaki most
telepített volna telefont a házadba vezeték, csatlakozások
nélkül, és azt mondaná, hogy 'Itt a telefonja, úgy néz ki,
mint bárki más telefonja, és kész'. De mi történik? Csak
magadhoz beszélsz. A kapcsolat nem létezik, és a túloldalon
semmit nem hallanak. Ha hiszünk benne, hogy a telefon egyik
oldalán beszélve, a másik oldal válasza nélkül minden
rendben, ha Tőle nem kapunk választ, akkor ez még nagyobb
ártatlanság.
Azelőtt ilyen ártatlan voltam. Minden nap elmentem a
buddhista vagy katolikus templomba és azt hittem, hogy ez
így van rendjén. De aztán egy idő múlva felnőttem és
üresnek éreztem a dolgot, azt gondoltam, hogy Isten semmire
sem válaszol és nem törődik vele, ha a szívemet öntöm is
ki. A Buddha nem szárítja fel a könnyeimet és nem válaszol
a legőszintébb imáimra és kérdéseimre. Csak ül ott és
mosolyog, minden nap ugyanúgy. Sírtam, meghajoltam, a
lábaihoz vetettem magam, és ő nem mozdult egy hüvelyknyit
sem! Így aztán csalódott lettem, aztán meg dühös. Azt
gondoltam, hogy lehet ilyen faragatlan. De nem a Buddha az,
aki faragatlan volt, hanem én voltam naiv.
Úgyhogy egy idő múlva rájöttem, hogy talán a halott Buddha
nem tud nekem sokat segíteni, és egy élőt kell találnom, az
élő Buddhát magamban. Ezért elkezdtem keresni Mestereket,
módszereket, és egy igazi utat a megvilágosodáshoz. Nem
csak meghajlásokat az élettelen szobor előtt. Így hát egy
nap megtaláltam, rengeteg küzdelem, lecke és erőfeszítés
után. Megtaláltam, amit Buddha megtalált. Megtaláltam, amit
Jézus megtalált, amit Lao-Ce, Konfucius, Platón és
Szókratész megtalált. És ezeket a dolgokat kész vagyok
nektek odaadni minden feltétel és kötöttség nélkül. Minden
ingyen van, mert amit felfedeztem, az nektek már megvan. Az
a tietek, nem az enyém. Nem adok nektek semmit. Csak
segítek nektek kinyitni és megmutatom, hogy hol van. Aztán
boldogságot találtok, és eltűnik minden bánat. Ugyanúgy,
ahogy a Biblia mondja:
'Keressétek először Isten Országát, és minden más megadatik
nektek'
Az összes szentírás hangsúlyozza, hogy találjuk meg saját
megvilágosodásunkat, és minden bűnünk tisztára mosódik.
Olyan egyszerű ez, mint ahogy a Nap előjön és szétoszlatja
a sötétséget.
Különben itt van nekünk, amit a Biblia úgy említ, mint
saját elődeink bűnei, vagy amit a buddhizmusban az előző
életek végtelen karmájának neveznek, és amit soha nem
moshatunk tisztára saját tudati erőfeszítéseinkkel. Nem
tehetjük meg egyedül, adakozással vagy jó tettekkel, vagy
meghajlással Jézus vagy Buddha szobra előtt. A megfelelő
módon kell csinálnunk, Isten fényét használva, a velünk
született Mennyországot használva, hogy a pokol sötétségét
eloszlassuk. Jézus is mondta, 'Bármit teszek ma, te még
nagyobbat teszel holnap'. Ez azt jelenti, hogy ő és mi
egyenlőek vagyunk. Nem mondta, hogy 'Egyedül én vagyok
képes ezekre a csodákra. Te ezekre soha nem leszel képes!'
Nem, hanem azt mondta, hogy bármi, amire én képes vagyok,
arra te is képes vagy. Ez egy nagyszerű, nagylelkű
hozzáállás, és Buddha is azt mondta, 'Buddhává váltam, és
te is Buddhává fogsz válni.' Ha a helyes módszert követjük, ugyanúgy, mint egy tudományos módszernél: mindenki ugyanazt csinálja és ugyanazt az eredményt kapja.
Sant Mat/Surat Shabd
|
Misztikus út
|
Sant Mat/Hang Jóga
Foto Mozi
|
Guru Táblázat
|
Kabir Sahib
|
Hon-Lap/Fölap
Kenvenc Linkek
|
Szufi Költök
|
Foto Galléria
|
Indiában
Index
Spanyol
Német
Angol